A fesztivál ideje alatt napközben előre eltervezett útvonalon Mikuláskommandó járja a belvárost. A brigád szeme előtt pusztán egy cél lebeg: a szigorú igazságtétel. Egyetlen kérdést vizsgálnak csupán: mennyire könnyen lehet a közszolgáltatásokat végző objektumokhoz "hozzáférni".

A csapat - melynek ma két látássérült, egy vak, egy mozgássérült és egy halláskárosult tagja volt - sokkal kevesebb virgácsot osztott, mint én azt elképzeltem. Mondjuk azon, hogy például a Kentucky Fried Chicken Király utcai étterme teljesen akadálymentes, már nem csodálkozom. Azon viszont annál inkább megdöbbentem, hogy a majdnem tíz éve megnyílt Madách színház épülete kerekesszékkel teljes mértékben bejárható. Ha ezt a szempontot tíz évvel ezelőtt, a felújításkor figyelembe tudták venni, akkor számomra érthetetlen, hogy rengeteg önkormányzati és állami épületet miért nem sikerült már mostanra akadálymentesíteni. Már nincs sok idő, elvileg valamikor 2010-ben becsengetnek: addig kell a közszolgálatot ellátó intézményeknek/üzleteknek/stb. akadálymentesíteni azokat a területeket, ahol a fogyatékos dolgozó illetve ügyfél megfordulhat.

A Madách színház szinte teljesen megfelelt a követelményeknek - és látva a pozitív hozzáállást, a szőrős szívű Mikulásunk a bejárás végeztével örömmel adta oda a színház képviselőjének a csomagot. Lássuk tán, melyek azok a követelmények, amelyeknek meg kell felelni (a teljesség igénye nélkül). Kezdjük a kerekesszékesekkel: a lépcsők helyett legyen néhol rámpa, a küszöb - már ha van - ne legyen túl magas, ha meg igen, akkor előtte utána nem árt rámpát tenni. A színházban (és a moziban) legyen külön hely a kerekesszékeseknek, az ajtókilincsek legyenek elérhető magasságban és ne legyenek megmozdíthatatlanok - külön jó pont az önmagától bezáródó ajtó, aki volt már az Ability Parkban, az jól tudja, miért. A mellékhelyiségben a villanykapcsoló legyen elérhető magasságban, meg lehessen fordulni és egyáltalán.

A siketeknek az lenne az igazán fontos, hogy kérésre legyen kéznél jeltolmács, de az, hogy ez valaha is összejöjjön, mondjuk egy bankban vagy egy moziban/színházban, csak egy álom lehet számukra. A nagyothallók miatt javasolt lenne beruházni egy indukciós hurokba. A vakok igencsak örülnének neki, ha nem lógna be "szemmagasságba" semmi olyan, ami a bottal a "földszinten" nem érzékelhető (plafonról lelógó virágcserép vagy csillár például kifejezetten kellemetlen tud lenni a látássérültek számára). Továbbá az sem ártana, ha például színházban vagy moziban kérésükre rendelkezésre állna egy olyan személy, aki számukra narrálja a cselekményt.

Ennyit a fizikai akadálymentesítésről, azonban nem szabad megfeledkezni a "szellemi akadálymentesítésről" sem. Nem baj, ha egy intézet/intézmény alkalmaz fogyatékosokat (a Madáchban az egyik portáshölgy enyhe mozgássérült volt), az állásinterjúk során a fogyatékosság ne legyen kizáró ok - feltéve persze, ha az adott fogyatékosság feltétlenül szükséges a munka ellátásához.

Ezeket ellenőrzik, ezekre vonatkozó kérdéseket tesznek fel a Mikulásbrigádok - akiket onnan lehet felismerni, hogy van közöttük legalább egy kerekesszékes, egy-két vak vagy látássérült és egy vagy több hallássérült. Majd ők megmondják! Majd ők kielemzik, mennyire akadálymentes az, amit csak annak mondanak.

Most pedig megkérném a té olvasókat, tegyék meg tétjeiket. Hova menjenek Mikulásaink? Mely belvárosi intézményeket/éttermeket/kocsmákat/fénymásolókat/üzleteket mérjék fel? Kérem, kommentáljanak!